"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"

"Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem."

Vattából finom tollazatot ragasztottunk gombszemű, színes "csizmás" ludainknak:

Gazdag Erzsi: Jóbarátaink

Libám lábán sárga csizma,
gúnár-varga rámán varrta.
Abban megy a liba bálba.
Harminchárom liba várja.

Liba-bálban, vízi bálban,
csupa-csupa vízi tánc van.
Ott forognak ,ott sürögnek,
ha megunják, megfürödnek.